Kültéri zsalúziák hatékonysága

Az ablak árnyékolás hőnyerésének hatástanulmánya A beltérre ható nyári hőnyereséget az eredetük alapján két csoportba osztjuk :

ucinnostvonkajsichyaluzii

  1. hőnyereség belső hőforrásoktól
  2. hőnyereség kültérből

A – KÜLTÉRIE ZSALÚZIA – LAMELLA 45° VILÁGOS

B – KÉTRÉTEGŐ ÜVEG

C – NAPSUGÁRZÁS

D – VISSZAVERŐDÉS

Hőforrások hőenergiát termelnek, amit közvetlenül a levegő hőmérsékletének emelkedése révén érzékelhető. Az ember, néhány gyártási folyamatok, és a levegő vízgőzt (nedvesség) tartalmaz amelyek megkötik a hőt, így látens hőterhelés alkotnak. A belső hőforrások közé emberek, világítás, gépek hőtermelése, szomszédos helyiségek hőátadás, vagy gyártási technológia hőnyeresége tartozik. A külső hőnyereséget a napsugárzás hőátadásának környezeti hőáramlása miatt az építési falak, mennyezetek, üvegezett felületek az ablakok, ajtók stb. A külső környezeti hőnyereség, különösen a napsugár hatására döntően befolyásolja az épületek termikus terhelésőt – ezek hatása az üvegezett felület nagyságával növekszik. Az ablakok azok szerkezete, tájolása jelentős hatással van az épület hőkomfortjára. Az épület ezen részei ezért különös figyelemet kell fordítani : Az ablakok hőáramána két eleme van – a hőátadás és konvekciós hőátadás napsugárzás révén. A konvekciós hőátadás az ablak méreteitől és a hőátengedési tényezőtől függ (minél a jobb minőségű az ablak üvegezése, annál alacsonyabb a koefficiens). A hőáramlás egy jelentős részét napsugárzás által történő hőátadást képezi az ablakon keresztül, ami nagyban függ az ablak méreteitől, és az árnyékolási együttható “s” értékétől. Árnyékolási együttható kifejezi, hogy mennyi sugárzás halad át az ablakon összehasonlítva egy szabványos ablak üvegével. Az árnyékoló együttható „s“ függ az ablakban használt üvegől és az árnyékoló tipusától. Az árnyékoló együtthatót „s“ több árnyékoló típus használata esetén azok részleges értékeinek szorzata adja meg azaz: s = s1 x s2 x ….. x sn

Az alábbi táblázat mutatja az árnyékoló együtthatók különböző értékeket

Üvegezés típusasÁrnyékolástechnikai eszközs
egyszerű üveg1,00reluxa, lamella 45º, világos0,56
kétrétegű üveg0,90
egyszerű atermikus üveg0,70reluxa, lamella 45º, közép sötét0,65
kültéri atermikus üveg
belül egyszerű
0,60reluxa, lamella 45º, sötét0,75
reflex egyszerű üveg, átlagos minőség0,70kültérie zsalúzia, lamella 45º, világos
v
0,15
reflex kétrétegű üveg, magas minőség0,24kültérie zsalúzia, lamella 45, kinn világos, belül sötét0,13
kültéri reflex üveg átlagos minőség, belül egyszerű0,60Kültéri napellenző, átszellőzött köztes tér0,30
reflex kétrétegű üveg, jó minőség0,30üveg közötti reluxa, átszellőzött köztes tér0,50
színes permet világos0,80reflex világos függöny, külső reflex réteg0,60
színes permet közepes0,70pamut függöny, műszál0,80
reflex fólia sötét0,25pamut függöny, műszál0,80
reflex fólia világos0,42reflex sötét függöny, külső reflex réteg0,70
drótszálas üveg0,80

A fenti táblázatból kiindulva, például egy világos színű zsalúzia használata esetén a hősugárzásból keletkező hőátadás 85 %-al csökken egy árnyékolatlan ablakhoz viszonyítva. Számításokkal viszont nem lehet egyértelműen meghatározni a hőmérséklet csökkenést – ezt az értéket az árnyékolsátechnikai eszköz felszerelése előtti és utáni méresekkel tudjuk meghatározni.

Használt irodalom:

1. ČSN 73 0548 Výpočet tepelné zátěže klimatizovaných prostorů. Účinnost od 1986 2. J. Chyský, K. Hemzal a kol. : Technický průvodce, zväzok 31 – Větrání a klimatizace, Praha 1993